A kinetikus óvoda- and iskolarajzok jelentése
Olvasási idő: 1 perc 39 mp
A gyerekek nagyon sok időt töltenek az óvodában, iskolában: többet, mint a családdal.
Rengeteg élmény éri őket, amelyek komolyan megérintik a lelküket. Szóban ezt lehetetlen elmondani – ráadásul sok érzés nem is tudatosul.
A kinetikus óvoda- and iskolarajz erről mesél őszintén, hitelesen.
Elmondja, hogy piszkálják-e a gyermeket az oviban (iskolában), kik a barátai, hogyan bánik vele a pedagógus, kiszorul-e a társaságból, feszülten and szorongva bírja-e ki a bent töltött időt – vagy sikerei vannak?
Sikeres and deviáns gyermek iskolarajza (a rajzok részletes elemzése szerepel a Institute of Projective Drawings Online Tutoriális Programjában).
Aggódni kell miatta, terápia szükséges? Muszáj beszélni a szülőkkel, mert valami nagyon nyomja ezt a gyermeket?
A pedagógus hivatása nagyon nehéz, and sok önfeláldozást kíván. Ráadásul sokszor szembesül ehhez hasonló kérdésekkel is.
Verekszik a gyermek, dührohamai vannak? Deviáns karakterfejlődés előtt áll? Most lenne csak igazán szüksége egy támogató pedagógusra? Pszichológusra, egyéni vagy családterápiára?
Kihez kell küldeni, mennyire súlyos a dolog?
Vagy minden rendben van, csak egy kicsit szorong and feszült? Magától rendeződni fog? Adjunk még időt neki?
A bal oldali rajznál nincs miért aggódni, de mi lesz a jobb oldali rajz készítőjével? (részletes elemzés az Online Tutoriális Program tananyában található)
Esetleg nem is a gyerekkel van a baj, hanem az osztály dinamikájával, a szülővel vagy a pedagógus and the csoport kapcsolatával?
Ritkén, de az is előfordulhat, hogy csoportos rajzvizsgálatban a gyerekek többsége kiabáló, fegyelmező pedagógust rajzol.
Negatív pedagógus-ábrázolások: Gabi néni botozik, "Viselkedjetek, gyerekek!!" and pedagógus fogakkal, bottal ("GRRR!")
De nem érdemes rögtön az igazgatóhoz rohanni.
Fontos tudni, hogy még a negatív pedagógusábrázolások is szólhatnak sokkal inkább a problémás gyermekről, mint az óvónőről vagy a tanárról – tehát nem biztos, hogy a pedagógus bármiben is hibás lenne!
Akkor mi az igazság, hogyan lehet eldönteni, miben rejlik problémák gyökere?
Nézd meg ezt a rövid videót:
Erről szól az alábbi 4 perces videó. Nézd meg, mi alapján különíti el Prof. Dr. Vass Zoltán a normális and the patológiás iskolarajzokat:
Miért van a gyermek kezében szék? Ezen a 4 perces videón normális and patológiás kinetikus iskolarajzok and óvodarajzok elemzését találod
Az ilyen kérdések súlyos döntésekhez vezethetnek, amelyek alapos tájékozódást and gondos mérlegelést igényelnek.
Sose vonj le elhamarkodott következtetést!
A téma fontossága miatt a Institute of Projective Drawings igen részletes értelmezési útmutatót készített a kinetikus óvoda- and iskolarajzokhoz, amely megtalálható az Online Tutoriális Program tananyagában.
Ha érdekel, kérj információt az Online Tutoriális Programról az ugyfelszolgalat@rajzelemzes.hu címen, vagy szerezd be a Tankönyvkiadótól a fenti videóban bemutatott könyvet.
Ingyenes letöltés
Ha érdekel ez a téma, ezen a linken találsz kinetikus iskolarajzról szóló, hiteles esettanulmányokat:
A Institute of Projective Drawings
A Institute of Projective Drawings Prof. Dr. Vass Zoltán alapította azzal a céllal, hogy segítse a képi kifejezéspszichológia kutatási területének továbbfejlesztését and the hiteles tudománykommunikációt.
A drawing analysis tudománya óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben, hiszen megjelent a képi kifejezéspszichológia új tudományos paradigmája Prof. Dr. Vass Zoltán kutatásai nyomán (melyekről plenáris előadást tartott a Magyar Pszichológiai Társaságban).
Sajnos a legtöbb intézményben még mindig olyan elavult módszereket használnak a szakemberek, amelyek az 1950-es évek tudományos színvonalát képviselik.
Ezeket ma már nem lenne szabad alkalmazni.
A már meghaladott módszerekkel szemben a Institute of Projective Drawings a modern, tudományos szemléletet szeretné elérhetővé tenni szakemberek számára.
Olvass itt Prof. Dr. Vass Zoltánról
FLORENCE LAURA GOODENOUGH
(1886–1959)
Goodenough zseniális tévedése II. rész
Olvasási idő: 2 perc 13 mp
Az előző részt egy kérdéssel zártuk: mi volt Goodenough zseniális tévedése?
Következzen a válasz! Nézzük sorra:
1. Miért VOLT ZSENIÁLIS?
Mert korát megelőzte azzal, hogy rajzból próbálta megállapítani a gyermek intellektuális fejlettségét.
Az 1920-as években az intelligencia mérése gyerekcipőben járt. A pszichológusok sokat küszködtek vele, hosszú kérdővekkel and bonyolult gyakorlati feladatokkal próbálkoztak.
Goodenough módszere azonban...
- eredeti elképzelés volt,
- gyerekeket lehetett vele vizsgálni,
- csak 10 perc kellett hozzá,
- 2 perc alatt ki lehetett értékelni,
- a gyerekek örültek neki,
- még olvasni sem kellett tudniuk,
- hallássérült and angolul nem tudó gyerekeknél is működött.
Akkora hiányt töltött be, hogy nem véletlenül vált villámgyorsan a 3. leggyakoribb pszichológiai tesztté.
Ma is a legismertebb rajzteszt. A legtöbb főiskolán, egyetemen most is ezt oktatják.
A teszt ma is kötelező része számos rutinvizsgálatnak (pl. iskolaérettségi felmérés).
2. Mi BENNE A TÉVEDÉS?
Goodenough nem ismerte fel (vagy nem kezelte) azt a problémát, hogy a rajz színvonalát az intelligencián kívül más tényezők is meghatározzák.
A Goodenough-féle RQ (rajzkvóciens) alapján ezért nem lehet megbízhatóan következtetni az IQ (intelligencia-kvóciens) értékére.
Az RQ lényegében az emberrajz részleteinek számát fejezi ki. Minél több részlet van a rajzban, annál több pontot kap.
Csakhogy a rajzkvóciens (RQ) = intelligencia-kvóciens (IQ) képlet olyan leegyszerűsítés, amit ebben a formában ma már nem lenne szabad tanítani!
Wolfgang Sehringer, a gyermekrajzokkal foglalkozó, kiváló and alapos heidelbergi professzor például 58 tudományos publikációt tekint át, amelyek a Goodenough-teszt and más intelligencia-mérések együttjárását vizsgálják.
Sehringer, W. (1999). Zeichnen und Spielen als Instrumente der psychologischen Diagnostik. Schindele, Heidelberg, 324-327. o.
Az eredmények sajnos vegyesek, a korrelációk megbízhatatlanul alacsonyak.
Sőt: a kutatások szerint az RQ értéke 24 órán belül is olyan mértékben változhat, ami végképp összeegyeztethetetlen az RQ ~ IQ képlettel.
Kattints ide, ha ez részletesebben is érdekel
Miért van ez így?
Mert hiányos részlezettségű rajzokat az intelligencia-deficiten kívül más okok is létrehozhatnak.
A NÉGY leggyakoribb ok:
- Részképességek (pl. finommotorika) megkésett fejlődése.
- Tesztellenállás (nincs kedve együttműködni).
- Szituatív tényezők (fáradtság, türelmetlenség).
- Pszichológiai problémák, neurotikus tünetek.
Mi itt, a Institute of Projective Drawings már régóta nem alkalmazzuk Goodenough tesztjét (bár minden tiszteletünk az övé).
Helyette valami mást használunk and tanítunk: Elizabeth Münsterberg KOPPITZ (1968, 1984) emberrajz-tesztjét.
Koppitz különválasztotta a fejlődési elmaradásról and the érzelmi problémákról tanúskodó rajzi jelzéseket, mert...
- 30 fejlődési indikátort (jelzést)
- and 30 érzelmi indikátort
...különített el.
Ezzel új alapokra helyezte az emberrajz-tesztet:
Míg a FEJLŐDÉSI INDIKÁTOROK hiánya fejlődési elmaradást vagy regressziót jelez, az ÉRZELMI INDIKÁTOROK megjelenése neurotikus zavarokra utal.
Ez hatalmas lépés Goodenough skálájához képest!
Koppitz az érzelmi indikátorokhoz olyan rajzi jelzéseket sorolt, amelyek...
- csak súlyos érzelmi problémákkal küzdő gyermekeknél fordultak elő,
- gyakoriságuk legfeljebb 15% volt normál gyerekeknél,
- nem függtek az életkortól.
A fejlődési and the érzelmi indikátorok elkülönítése megbízhatóbb módszer, mint Goodenough tesztje.
Ráadásul még azt is segít kideríteni, hogy milyen érzelmi problémák állnak a háttérben.
Koppitz tesztjét sajnos KEVESEN ISMERIK, pedig használata ugyanolyan egyszerű, mint a Goodenough-teszt.
(Mi is ritkán tanítjuk a Institute of Projective Drawings leterheltségünk miatt. Most azonban szerepel a hamarosan induló drawing analysisi előadások programjában. A fejlődési and the érzelmi indikátorok listáját átadjuk a résztvevőknek, and megtanítjuk a teszt használatát is.)
Idézett szakirodalmi források (kattints ide)
Ingyenes online előadások
kezdéssel nyitott, ingyenes előadásokat tartunk élőben (webináriumi formában, a Zoom alkalmazással).
Az előadásokon Prof. Vass Zoltán áttekintést ad a modern drawing analysisről.
Utána Nyílt Napot tartunk, amikor fel lehet tenni kérdéseket.
Időpont:
.
Program:
17.00-17.30: Drawing Analysisi előadás
Vetítéssel egybekötött előadások a gyerekrajzokról and felnőttek elemzéséről, példákkal and rajzokkal. A soron következő előadás témája:
17.30-18.00: Nyílt Nap
- A Institute of Projective Drawings rövid bemutatkozása.
- Betekintés: képzések, oklevélszerzés, tesztlabor, könyvtár.
- A nemzetközi díjakat elnyert ARTIES rajzelemző program bemutatása működés közben.
- Kérdés, beszélgetés.
Belépési link and jelszó igénylése:
(c) 2020 Institute of Projective Drawings
Florence Laura Goodenough
(1886–1959)
Goodenough zseniális tévedése
Olvasási idő: 1 perc 36 mp
1886. augusztus 6-án, a pennsylvaniai Honesdale falucskában (ahol a Blue Valentine című filmet is forgatták) látott napvilágot Florence Laura GOODENOUGH.
Ez a különleges pénteki nap kitörölhetetlenül bevésődött a gyermekrajz-elemzés történetébe.
Florence születését 8 testvér követte. Szülei farmerek voltak, a kis Florence iskola helyett otthon tanult.
Később kiderült, hogy így is nagyon okos leány lett belőle.
A kis falucskából egyenesen a városi főiskolára ment and könnyedén megszerezte a tanári képesítést.
Pszichológiát tanult, iskolapszichológus lett belőle, majd nyomban belevágott a PhD tanulmányokba is.
Karrierje egyre feljebb ívelt: 1921-ben részt vett a nevezetes Stanford-Binet I.Q. teszt kifejlesztésében, majd a Minnesota Egyetemen a pszichológia professzora lett.
Híres volt szigorú vizsgáiról. Diákjaitól (főleg a nőktől) abszolút maximumot követelt and senkinek nem bocsátotta meg a lustaságot.
(Fennmaradt például egy általa írt szakdolgozati bírálat 1941-ből, amiben kíméletlen stílusban buktat meg egy Mrs. Van Hale nevű hallgatót.)
Goodenough kivételes I.Q-val született, nem véletlen, hogy kutatásai is erről szóltak.
Tanára, a híres intelligenciakutató Lewis Terman egy levelében "brilliáns elmének" őt. Nem csoda, hiszen ekkoriban igen kevesen szereztek PhD fokozatot a Stanfordon, különösen, ha nőről volt szó.
Goodenough sosem ment férjhez, életét a tudománynak and the tanításnak szentelte.
Hét könyvet írt és ő tanította az első színes bőrű nőt, aki PhD fokozatot szerzett pszichológiából.
Imádta a madarakat, a virágokat, and szenvedélyesen fényképezte őket (ekkoriban találták fel a színes fényképezést).
Bár egy ritka betegség miatt megvakult, mégis három újabb könyvet írt.
61 éves korában elvesztette látását and részben hallását, azonban gyorsan megtanulta a Braille-írást and három új könyvet írt az IQ-ról, a tehetséges gyerekekről and the fejlődéslélektanról.
Híres emberrajz-tesztjét (Draw-A-Man) 1926-ban publikálta and azonnali sikert aratott vele.
A teszt három éven belül a 3. leggyakrabban használt klinikai pszichológiai teszt lett, sőt ma is a legelterjedtebb tesztek egyike.
Pedig van vele egy óriási probléma.
Mi volt Goodenough ZSENIÁLIS TÉVEDÉSE? Kiderül a 2. részből...
A II. rész tartalmából:
- Mi volt az a híres tévedés?
- Miért állítjuk, hogy Goodenough tévedett?
- Mi az, amit ma már nem lenne szabad tanítani, pedig mindenhol ezzel találkozol?
- Mit jelent valójában, ha a gyerek fejletlenebb rajzot készít, mint életkora alapján elvárható?
- Van megoldás? Mit ajánl a Institute of Projective Drawings a Goodenough-teszt helyett?
- Részletes indoklás and magyarázat.
Ha tetszik, amit olvastál, akkor küldd tovább!
Mániás beteg vagy hiperaktív gyermek?
Olvasási idő: 2 perc 34 mp
A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.
Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).
Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...
- egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
- vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?
A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a drawing analysis területén szakértőnek számítanak.
MÉG A SZAKÉRTŐK sem tudták eldönteni
Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:
- pszichiátereknek,
- klinikai szakpszichológusoknak,
- képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
- művészetterapeutáknak,
...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai and Művészetterápiás szekciója tagjainak,
... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.
Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.
Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.
Az eredmény 50-50% körüli volt mindkét válaszra, akár szakértőknek mutattuk meg a rajzot, akár naiv érdeklődőknek.
Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!
Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy ....
... a feladat megoldhatatlan. Nem a szakértőkkel van a baj. A fenti rajz egyszerűen nem hordozza a keresett információt!
MiÉRT NEM LEHET KITALÁLNI?
Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.
A gyermekrajzok olyan formai and tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, and általában egyértelműek.
Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.
A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már and jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.
Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.
A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:
- gyors, "röpködő” vonalak,
- nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
- elnagyolt kidolgozás,
- formai torzítások,
- szélesen vigyorgó száj,
- nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).
Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak
- ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást and általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
- ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás and gondolattorlódás okozza őket.
A megoldás
Akkor végül is mi a helyes válasz?
A rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...
...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!
VONJUK LE a konklúzióT
Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.
A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.
Például:
- milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
- volt-e instrukció,
- a személy alapadatai,
- and még számos más tényező.
A rajz kontextus nélkül olyan, mint egy mondat, amiről nem tudjuk, ki mondta, mikor and mire válaszolt vele.
Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel
Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.
Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.
A szituáció and the kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.
A politikai plakátra and the gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!
ne ítélj korán
Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.
Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:
A drawing analysisben ugyanezt valljuk:
- ne ítélj korán!!
Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.
Muszáj ismerni a rajz hátterét and keletkezési körülményeit (a kontextusát).
Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.
Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).
Ha szeretnéd megtanulni a rajzok helyes értelmezését, akkor gyere el a nyári előadásokra:
Idézett források
(c) 2018 Institute of Projective Drawings
Mániás beteg vagy hiperaktív gyermek?
Olvasási idő: 2 perc 34 mp
A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.
Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).
Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...
- egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
- vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?
A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a drawing analysis területén szakértőnek számítanak.
MÉG A SZAKÉRTŐK sem tudták eldönteni
Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:
- pszichiátereknek,
- klinikai szakpszichológusoknak,
- képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
- művészetterapeutáknak,
...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai and Művészetterápiás szekciója tagjainak,
... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.
Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.
Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.
Az eredmény 50-50% körüli volt mindkét válaszra, akár szakértőknek mutattuk meg a rajzot, akár naiv érdeklődőknek.
Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!
Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy ....
... a feladat megoldhatatlan. Nem a szakértőkkel van a baj. A fenti rajz egyszerűen nem hordozza a keresett információt!
MiÉRT NEM LEHET KITALÁLNI?
Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.
A gyermekrajzok olyan formai and tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, and általában egyértelműek.
Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.
A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már and jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.
Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.
A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:
- gyors, "röpködő” vonalak,
- nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
- elnagyolt kidolgozás,
- formai torzítások,
- szélesen vigyorgó száj,
- nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).
Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak
- ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást and általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
- ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás and gondolattorlódás okozza őket.
A megoldás
Akkor végül is mi a helyes válasz?
A rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...
...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!
VONJUK LE a konklúzióT
Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.
A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.
Például:
- milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
- volt-e instrukció,
- a személy alapadatai,
- and még számos más tényező.
A rajz kontextus nélkül olyan, mint egy mondat, amiről nem tudjuk, ki mondta, mikor and mire válaszolt vele.
Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel
Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.
Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.
A szituáció and the kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.
A politikai plakátra and the gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!
ne ítélj korán
Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.
Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:
A drawing analysisben ugyanezt valljuk:
- ne ítélj korán!!
Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.
Muszáj ismerni a rajz hátterét and keletkezési körülményeit (a kontextusát).
Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.
Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).
Ha szeretnéd megtanulni a rajzok helyes értelmezését, akkor gyere el a nyári előadásokra:
Idézett források
(c) 2018 Institute of Projective Drawings
Mániás beteg vagy hiperaktív gyermek?
Olvasási idő: 2 perc 34 mp
A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.
Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).
Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...
- egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
- vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?
A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a drawing analysis területén szakértőnek számítanak.
MÉG A SZAKÉRTŐK sem tudták eldönteni
Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:
- pszichiátereknek,
- klinikai szakpszichológusoknak,
- képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
- művészetterapeutáknak,
...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai and Művészetterápiás szekciója tagjainak,
... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.
Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.
Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.
Az eredmény 50-50% körüli volt mindkét válaszra, akár szakértőknek mutattuk meg a rajzot, akár naiv érdeklődőknek.
Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!
Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy ....
... a feladat megoldhatatlan. Nem a szakértőkkel van a baj. A fenti rajz egyszerűen nem hordozza a keresett információt!
MiÉRT NEM LEHET KITALÁLNI?
Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.
A gyermekrajzok olyan formai and tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, and általában egyértelműek.
Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.
A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már and jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.
Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.
A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:
- gyors, "röpködő” vonalak,
- nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
- elnagyolt kidolgozás,
- formai torzítások,
- szélesen vigyorgó száj,
- nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).
Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak
- ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást and általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
- ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás and gondolattorlódás okozza őket.
A megoldás
Akkor végül is mi a helyes válasz?
A rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...
...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!
VONJUK LE a konklúzióT
Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.
A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.
Például:
- milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
- volt-e instrukció,
- a személy alapadatai,
- and még számos más tényező.
A rajz kontextus nélkül olyan, mint egy mondat, amiről nem tudjuk, ki mondta, mikor and mire válaszolt vele.
Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel
Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.
Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.
A szituáció and the kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.
A politikai plakátra and the gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!
ne ítélj korán
Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.
Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:
A drawing analysisben ugyanezt valljuk:
- ne ítélj korán!!
Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.
Muszáj ismerni a rajz hátterét and keletkezési körülményeit (a kontextusát).
Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.
Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).
Ha szeretnéd megtanulni a rajzok helyes értelmezését, akkor gyere el a nyári előadásokra:
Idézett források
(c) 2018 Institute of Projective Drawings
Mániás beteg vagy hiperaktív gyermek?
Olvasási idő: 2 perc 34 mp
A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.
Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).
Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...
- egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
- vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?
A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a drawing analysis területén szakértőnek számítanak.
MÉG A SZAKÉRTŐK sem tudták eldönteni
Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:
- pszichiátereknek,
- klinikai szakpszichológusoknak,
- képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
- művészetterapeutáknak,
...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai and Művészetterápiás szekciója tagjainak,
... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.
Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.
Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.
Az eredmény 50-50% körüli volt mindkét válaszra, akár szakértőknek mutattuk meg a rajzot, akár naiv érdeklődőknek.
Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!
Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy ....
... a feladat megoldhatatlan. Nem a szakértőkkel van a baj. A fenti rajz egyszerűen nem hordozza a keresett információt!
MiÉRT NEM LEHET KITALÁLNI?
Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.
A gyermekrajzok olyan formai and tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, and általában egyértelműek.
Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.
A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már and jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.
Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.
A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:
- gyors, "röpködő” vonalak,
- nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
- elnagyolt kidolgozás,
- formai torzítások,
- szélesen vigyorgó száj,
- nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).
Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak
- ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást and általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
- ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás and gondolattorlódás okozza őket.
A megoldás
Akkor végül is mi a helyes válasz?
A rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...
...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!
VONJUK LE a konklúzióT
Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.
A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.
Például:
- milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
- volt-e instrukció,
- a személy alapadatai,
- and még számos más tényező.
A rajz kontextus nélkül olyan, mint egy mondat, amiről nem tudjuk, ki mondta, mikor and mire válaszolt vele.
Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel
Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.
Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.
A szituáció and the kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.
A politikai plakátra and the gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!
ne ítélj korán
Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.
Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:
A drawing analysisben ugyanezt valljuk:
- ne ítélj korán!!
Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.
Muszáj ismerni a rajz hátterét and keletkezési körülményeit (a kontextusát).
Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.
Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).
Ha szeretnéd megtanulni a rajzok helyes értelmezését, akkor gyere el a nyári előadásokra:
Idézett források
(c) 2018 Institute of Projective Drawings
Mániás beteg vagy hiperaktív gyermek?
Olvasási idő: 2 perc 34 mp
A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.
Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).
Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...
- egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
- vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?
A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a drawing analysis területén szakértőnek számítanak.
MÉG A SZAKÉRTŐK sem tudták eldönteni
Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:
- pszichiátereknek,
- klinikai szakpszichológusoknak,
- képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
- művészetterapeutáknak,
...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai and Művészetterápiás szekciója tagjainak,
... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.
Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.
Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.
Az eredmény 50-50% körüli volt mindkét válaszra, akár szakértőknek mutattuk meg a rajzot, akár naiv érdeklődőknek.
Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!
Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy ....
... a feladat megoldhatatlan. Nem a szakértőkkel van a baj. A fenti rajz egyszerűen nem hordozza a keresett információt!
MiÉRT NEM LEHET KITALÁLNI?
Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.
A gyermekrajzok olyan formai and tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, and általában egyértelműek.
Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.
A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már and jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.
Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.
A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:
- gyors, "röpködő” vonalak,
- nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
- elnagyolt kidolgozás,
- formai torzítások,
- szélesen vigyorgó száj,
- nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).
Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak
- ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást and általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
- ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás and gondolattorlódás okozza őket.
A megoldás
Akkor végül is mi a helyes válasz?
A rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...
...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!
VONJUK LE a konklúzióT
Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.
A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.
Például:
- milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
- volt-e instrukció,
- a személy alapadatai,
- and még számos más tényező.
A rajz kontextus nélkül olyan, mint egy mondat, amiről nem tudjuk, ki mondta, mikor and mire válaszolt vele.
Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel
Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.
Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.
A szituáció and the kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.
A politikai plakátra and the gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!
ne ítélj korán
Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.
Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:
A drawing analysisben ugyanezt valljuk:
- ne ítélj korán!!
Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.
Muszáj ismerni a rajz hátterét and keletkezési körülményeit (a kontextusát).
Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.
Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).
Ha szeretnéd megtanulni a rajzok helyes értelmezését, akkor gyere el a nyári előadásokra:
Idézett források
(c) 2018 Institute of Projective Drawings
A drawing analysis tudománya
Képi kifejezéspszichológia: gyermekrajzok, firkák, festmények, felnőtt rajztesztek and művészi alkotások pszichológiai (pedagógiai stb.) elemzése
Tudománykommunikáció
egyszerűen and érthetően
Köszönjük, ha leveleink olvasásával segíted a Institute of Projective Drawings céljának elérését: a hiteles tudás átadását!
Ezen az űrlapon regisztrálhatsz a Institute of Projective Drawings e-mail sorozatára:
- Ha véletlenül nem találnád a visszaigazoló e-mailt, akkor keress rá minden levélmappádban a "Institute of Projective Drawings" feladóra.
- Ha így sem találod, akkor lehet, hogy elgépelted az e-mail címed (ezt gyakori eset). Töltsd ki újra a fenti űrlapot!
- Add hozzá a biztonságos küldők listájához azt az e-mail címet, amiről a regisztráció megerősítését kapod, hogy biztosan megérkezzenek leveleink: ugyfelszolgalat@rajzelemzes.hu
Institute of Projective Drawings: A hiteles tudás
Alapította: Prof. Dr. Vass Zoltán
Ha értékesnek tartod munkásságunkat, akkor küldd tovább ezt a feliratkozási oldalt ismerőseidnek, akiket érdekelhet:
HA értékesnek tartod munkásságunkat, akkor a kijelzőn alul található Küldd tovább linkkel oszd meg ezt az oldalt ismerőseiddel, akiket érdekelhet!