A kinetikus óvoda- és iskolarajzok jelentése

A gyerekek nagyon sok időt töltenek az óvodában, iskolában: többet, mint a családdal.

Rengeteg élmény éri őket, amelyek komolyan megérintik a lelküket. Szóban ezt lehetetlen elmondani – ráadásul sok érzés nem is tudatosul.

A kinetikus óvoda- és iskolarajz erről mesél őszintén, hitelesen.

Elmondja, hogy piszkálják-e a gyermeket az oviban (iskolában), kik a barátai, hogyan bánik vele a pedagógus, kiszorul-e a társaságból, feszülten és szorongva bírja-e ki a bent töltött időt – vagy sikerei vannak?

Aggódni kell miatta, terápia szükséges? Muszáj beszélni a szülőkkel, mert valami nagyon nyomja ezt a gyermeket?

A pedagógus hivatása nagyon nehéz, és  sok önfeláldozást kíván. Ráadásul sokszor szembesül ehhez hasonló kérdésekkel is.

Verekszik a gyermek, dührohamai vannak? Deviáns karakterfejlődés előtt áll? Most lenne csak igazán szüksége egy támogató pedagógusra? Pszichológusra, egyéni vagy családterápiára?

Kihez kell küldeni, mennyire súlyos a dolog?

Vagy minden rendben van, csak egy kicsit szorong és feszült? Magától rendeződni fog? Adjunk még időt neki?

Esetleg nem is a gyerekkel van a baj, hanem az osztály dinamikájával, a szülővel vagy a pedagógus és a csoport kapcsolatával?

Ritkén, de az is előfordulhat, hogy csoportos rajzvizsgálatban a gyerekek többsége kiabáló, fegyelmező pedagógust rajzol.

A Institute of Projective Drawings

A Institute of Projective Drawings Prof. Dr. Vass Zoltán alapította azzal a céllal, hogy segítse a képi kifejezéspszichológia kutatási területének továbbfejlesztését és a hiteles tudománykommunikációt.

A rajzelemzés tudománya óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben, hiszen megjelent a képi kifejezéspszichológia új tudományos paradigmája Prof. Dr. Vass Zoltán kutatásai nyomán (melyekről plenáris előadást tartott a Magyar Pszichológiai Társaságban).

Sajnos a legtöbb intézményben még mindig olyan elavult módszereket használnak a szakemberek, amelyek az 1950-es évek tudományos színvonalát képviselik.

Ezeket ma már nem lenne szabad alkalmazni.

A már meghaladott módszerekkel szemben a Institute of Projective Drawings a modern, tudományos szemléletet szeretné elérhetővé tenni szakemberek számára.

Olvasási idő: 2 perc 13 mp

Mert korát megelőzte azzal, hogy rajzból próbálta megállapítani a gyermek intellektuális fejlettségét.

Az 1920-as években az intelligencia mérése gyerekcipőben járt. A pszichológusok sokat küszködtek vele, hosszú kérdővekkel és bonyolult gyakorlati feladatokkal próbálkoztak.

Goodenough módszere azonban...

• eredeti elképzelés volt,
• gyerekeket lehetett vele vizsgálni,
• csak 10 perc kellett hozzá,
• 2 perc alatt ki lehetett értékelni,
• a gyerekek örültek neki,
• még olvasni sem kellett tudniuk,
• hallássérült és angolul nem tudó gyerekeknél is  működött.

Akkora hiányt töltött be, hogy nem véletlenül vált villámgyorsan a 3. leggyakoribb pszichológiai tesztté.

A teszt ma is kötelező része számos rutinvizsgálatnak (pl. iskolaérettségi felmérés). 

Goodenough nem ismerte fel (vagy nem kezelte) azt a problémát, hogy a rajz színvonalát az intelligencián kívül más tényezők is meghatározzák.

A Goodenough-féle RQ (rajzkvóciens) alapján ezért nem lehet megbízhatóan következtetni az IQ (intelligencia-kvóciens) értékére.

Az RQ lényegében az emberrajz részleteinek számát fejezi ki. Minél több részlet van a rajzban, annál több pontot kap. 

Wolfgang Sehringer, a gyermekrajzokkal foglalkozó, kiváló és alapos heidelbergi professzor például 58 tudományos publikációt tekint át, amelyek a Goodenough-teszt és más intelligencia-mérések együttjárását vizsgálják.

Sehringer, W. (1999). Zeichnen und Spielen als Instrumente der psychologischen Diagnostik. Schindele, Heidelberg, 324-327. o.

Az eredmények sajnos vegyesek, a korrelációk megbízhatatlanul alacsonyak.

Sőt: a kutatások szerint az RQ értéke 24 órán belül is olyan mértékben változhat, ami végképp összeegyeztethetetlen az RQ ~ IQ képlettel.

Miért van ez így?

Mert hiányos részlezettségű rajzokat az intelligencia-deficiten kívül más okok is létrehozhatnak.

Mi itt, a Institute of Projective Drawings már régóta nem alkalmazzuk Goodenough tesztjét (bár minden tiszteletünk az övé).

Helyette valami mást használunk és tanítunk: Elizabeth Münsterberg KOPPITZ (1968, 1984) emberrajz-tesztjét.

Koppitz különválasztotta a fejlődési elmaradásról és az érzelmi problémákról tanúskodó rajzi jelzéseket, mert...

• 30 fejlődési indikátort (jelzést)
• és 30 érzelmi indikátort

...különített el.

Ezzel új alapokra helyezte az emberrajz-tesztet:

Ez hatalmas lépés Goodenough skálájához képest!

Koppitz az érzelmi indikátorokhoz olyan rajzi jelzéseket sorolt, amelyek...

1. csak súlyos érzelmi problémákkal küzdő gyermekeknél fordultak elő,
2. gyakoriságuk legfeljebb 15% volt normál gyerekeknél,
3. nem függtek az életkortól.

(c) 2020 Institute of Projective Drawings

1886. augusztus 6-án, a pennsylvaniai Honesdale falucskában (ahol a Blue Valentine című filmet is forgatták) látott napvilágot Florence Laura GOODENOUGH.

Florence születését 8 testvér követte. Szülei farmerek voltak, a kis Florence iskola helyett otthon tanult.

Később kiderült, hogy így is nagyon okos leány lett belőle.

A kis falucskából egyenesen a városi főiskolára ment és könnyedén megszerezte a tanári képesítést.

Pszichológiát tanult, iskolapszichológus lett belőle, majd nyomban belevágott a PhD tanulmányokba is.

Karrierje egyre feljebb ívelt: 1921-ben részt vett a nevezetes Stanford-Binet I.Q. teszt kifejlesztésében, majd a Minnesota Egyetemen a pszichológia professzora lett.

Híres volt szigorú vizsgáiról. Diákjaitól (főleg a nőktől) abszolút maximumot követelt és senkinek nem bocsátotta meg a lustaságot.

(Fennmaradt például egy általa írt szakdolgozati bírálat 1941-ből, amiben kíméletlen stílusban buktat meg egy Mrs. Van Hale nevű hallgatót.)

Tanára, a híres intelligenciakutató Lewis Terman egy levelében "brilliáns elmének" őt. Nem csoda, hiszen ekkoriban igen kevesen szereztek PhD fokozatot a Stanfordon, különösen, ha nőről volt szó.

Goodenough sosem ment férjhez, életét a tudománynak és a tanításnak szentelte.

Hét könyvet írt és ő tanította az első színes bőrű nőt, aki PhD fokozatot szerzett pszichológiából.

Imádta a madarakat, a virágokat, és szenvedélyesen fényképezte őket (ekkoriban találták fel a színes fényképezést).

61 éves korában elvesztette látását és részben hallását, azonban gyorsan megtanulta a Braille-írást és három új könyvet írt az IQ-ról, a tehetséges gyerekekről és a fejlődéslélektanról.

Híres emberrajz-tesztjét (Draw-A-Man) 1926-ban publikálta és azonnali sikert aratott vele.

A teszt három éven belül a 3. leggyakrabban használt klinikai pszichológiai teszt lett, sőt ma is a legelterjedtebb tesztek egyike.

Mi volt Goodenough ZSENIÁLIS TÉVEDÉSE? Kiderül a 2. részből...

A II. rész tartalmából:

• Mi volt az a híres tévedés?
• Miért állítjuk, hogy Goodenough tévedett?
• Mi az, amit ma már nem lenne szabad tanítani, pedig mindenhol ezzel találkozol?
• Mit jelent valójában, ha a gyerek fejletlenebb rajzot készít, mint életkora alapján elvárható?
• Van megoldás? Mit ajánl a Institute of Projective Drawings a Goodenough-teszt helyett?
• Részletes indoklás és magyarázat.

Ha tetszik, amit olvastál, akkor küldd tovább!

Olvasási idő: 2 perc 34 mp

A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.

Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).

Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...

1. egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
2. vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?

A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a rajzelemzés területén szakértőnek számítanak.

Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:

• pszichiátereknek,
• klinikai szakpszichológusoknak,
• képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
• művészetterapeutáknak, 

...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás szekciója tagjainak,

... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.

Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.

Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.

Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!

Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy .... 

Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.

A gyermekrajzok olyan formai és tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, és általában egyértelműek.

Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.

A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már és jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.

Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.

A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:

1. gyors, „röpködő” vonalak,
2. nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
3. elnagyolt kidolgozás, 
4. formai torzítások,
5. szélesen vigyorgó száj,
6. nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).

Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak

• ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást és általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
• ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás és gondolattorlódás okozza őket.

Akkor végül is mi a helyes válasz?

A  rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...

...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!

Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.

A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.

Például:

• milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
• volt-e instrukció,
• a  személy alapadatai,
• és még számos más tényező.

Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.

Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.

A szituáció és a kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.

A politikai plakátra és a gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!

Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.

Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:

A rajzelemzésben ugyanezt valljuk:

• ne ítélj korán!!

Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.

Muszáj ismerni a rajz hátterét és keletkezési körülményeit (a kontextusát).

Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.

Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).

Nyári tanfolyam »

(c) 2018 Institute of Projective Drawings

Olvasási idő: 2 perc 34 mp

A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.

Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).

Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...

1. egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
2. vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?

A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a rajzelemzés területén szakértőnek számítanak.

Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:

• pszichiátereknek,
• klinikai szakpszichológusoknak,
• képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
• művészetterapeutáknak, 

...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás szekciója tagjainak,

... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.

Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.

Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.

Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!

Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy .... 

Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.

A gyermekrajzok olyan formai és tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, és általában egyértelműek.

Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.

A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már és jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.

Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.

A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:

1. gyors, „röpködő” vonalak,
2. nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
3. elnagyolt kidolgozás, 
4. formai torzítások,
5. szélesen vigyorgó száj,
6. nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).

Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak

• ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást és általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
• ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás és gondolattorlódás okozza őket.

Akkor végül is mi a helyes válasz?

A  rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...

...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!

Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.

A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.

Például:

• milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
• volt-e instrukció,
• a  személy alapadatai,
• és még számos más tényező.

Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.

Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.

A szituáció és a kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.

A politikai plakátra és a gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!

Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.

Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:

A rajzelemzésben ugyanezt valljuk:

• ne ítélj korán!!

Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.

Muszáj ismerni a rajz hátterét és keletkezési körülményeit (a kontextusát).

Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.

Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).

Nyári tanfolyam »

(c) 2018 Institute of Projective Drawings

Olvasási idő: 2 perc 34 mp

A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.

Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).

Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...

1. egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
2. vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?

A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a rajzelemzés területén szakértőnek számítanak.

Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:

• pszichiátereknek,
• klinikai szakpszichológusoknak,
• képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
• művészetterapeutáknak, 

...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás szekciója tagjainak,

... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.

Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.

Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.

Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!

Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy .... 

Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.

A gyermekrajzok olyan formai és tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, és általában egyértelműek.

Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.

A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már és jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.

Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.

A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:

1. gyors, „röpködő” vonalak,
2. nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
3. elnagyolt kidolgozás, 
4. formai torzítások,
5. szélesen vigyorgó száj,
6. nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).

Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak

• ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást és általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
• ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás és gondolattorlódás okozza őket.

Akkor végül is mi a helyes válasz?

A  rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...

...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!

Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.

A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.

Például:

• milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
• volt-e instrukció,
• a  személy alapadatai,
• és még számos más tényező.

Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.

Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.

A szituáció és a kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.

A politikai plakátra és a gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!

Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.

Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:

A rajzelemzésben ugyanezt valljuk:

• ne ítélj korán!!

Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.

Muszáj ismerni a rajz hátterét és keletkezési körülményeit (a kontextusát).

Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.

Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).

Nyári tanfolyam »

(c) 2018 Institute of Projective Drawings

Olvasási idő: 2 perc 34 mp

A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.

Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).

Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...

1. egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
2. vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?

A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a rajzelemzés területén szakértőnek számítanak.

Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:

• pszichiátereknek,
• klinikai szakpszichológusoknak,
• képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
• művészetterapeutáknak, 

...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás szekciója tagjainak,

... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.

Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.

Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.

Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!

Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy .... 

Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.

A gyermekrajzok olyan formai és tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, és általában egyértelműek.

Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.

A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már és jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.

Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.

A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:

1. gyors, „röpködő” vonalak,
2. nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
3. elnagyolt kidolgozás, 
4. formai torzítások,
5. szélesen vigyorgó száj,
6. nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).

Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak

• ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást és általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
• ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás és gondolattorlódás okozza őket.

Akkor végül is mi a helyes válasz?

A  rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...

...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!

Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.

A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.

Például:

• milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
• volt-e instrukció,
• a  személy alapadatai,
• és még számos más tényező.

Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.

Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.

A szituáció és a kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.

A politikai plakátra és a gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!

Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.

Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:

A rajzelemzésben ugyanezt valljuk:

• ne ítélj korán!!

Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.

Muszáj ismerni a rajz hátterét és keletkezési körülményeit (a kontextusát).

Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.

Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).

Nyári tanfolyam »

(c) 2018 Institute of Projective Drawings

Olvasási idő: 2 perc 34 mp

A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.

Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).

Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...

1. egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
2. vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?

A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a rajzelemzés területén szakértőnek számítanak.

Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:

• pszichiátereknek,
• klinikai szakpszichológusoknak,
• képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
• művészetterapeutáknak, 

...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás szekciója tagjainak,

... továbbá azoknak, akik elvégezték a Institute of Projective Drawings képzéseit.

Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.

Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.

Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!

Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy .... 

Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.

A gyermekrajzok olyan formai és tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, és általában egyértelműek.

Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.

A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már és jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.

Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.

A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:

1. gyors, „röpködő” vonalak,
2. nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
3. elnagyolt kidolgozás, 
4. formai torzítások,
5. szélesen vigyorgó száj,
6. nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).

Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak

• ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást és általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
• ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás és gondolattorlódás okozza őket.

Akkor végül is mi a helyes válasz?

A  rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...

...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!

Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.

A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.

Például:

• milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
• volt-e instrukció,
• a  személy alapadatai,
• és még számos más tényező.

Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.

Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.

A szituáció és a kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.

A politikai plakátra és a gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!

Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.

Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:

A rajzelemzésben ugyanezt valljuk:

• ne ítélj korán!!

Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.

Muszáj ismerni a rajz hátterét és keletkezési körülményeit (a kontextusát).

Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.

Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).

Nyári tanfolyam »

(c) 2018 Institute of Projective Drawings

A rajzelemzés tudománya

Képi kifejezéspszichológia: gyermekrajzok, firkák, festmények, felnőtt rajztesztek és művészi alkotások pszichológiai (pedagógiai stb.) elemzése

Tudománykommunikáció
egyszerűen és érthetően

Köszönjük, ha leveleink olvasásával segíted a Institute of Projective Drawings céljának elérését: a hiteles tudás átadását!

Ezen az űrlapon regisztrálhatsz a Institute of Projective Drawings e-mail sorozatára:

• Ha véletlenül nem találnád a visszaigazoló e-mailt, akkor keress rá minden levélmappádban a "Institute of Projective Drawings" feladóra.
• Ha így sem találod, akkor lehet, hogy elgépelted az e-mail címed (ezt gyakori eset). Töltsd ki újra a fenti űrlapot!
• Add hozzá a biztonságos küldők listájához azt az e-mail címet, amiről a regisztráció megerősítését kapod, hogy biztosan megérkezzenek leveleink: ugyfelszolgalat@rajzelemzes.hu 

Institute of Projective Drawings: A hiteles tudás
Alapította: Prof. Dr. Vass Zoltán